Hetényegyháza területe XX. század első éveiben még a Vágójárás nevet viselte. Benépesedését és külterületi lakott hellyé való fejlődését a 200 holdas, Miklós-szőlőtelepnek, valamint filoxérával szemben immunis, kecskeméti futóhomokon hatalmas ütemben fejlődő szőlő és gyümölcstermelő kultúrának köszönheti.
Sok munkáskézre volt szükség nemcsak a homokbuckák megszüntetéséhez, hanem a szőlő- és gyümölcsterületek megműveléséhez is.
A mindszenti és a szegvári kubikusokat már ismerték Kecskeméten is, ezért Kada Elek polgármester a két községből 50-50 családot toborzott áttelepülés céljából. Közülük 50 család a Vágójárásba, 50 pedig Ballószögbe települt át.
A Vágójárást Kada Elek javaslatára az ebben a térségben a tatárjáráskor elpusztult Hetényegyháza nevének életre keltésével ugyanezt a nevet kapta. Ezután folyamatosan növekedett a lakosság száma, ekkor még nem létesült itt temető, hanem 10-12 km távolságra lévő Kecskeméti temetőbe történt a temetkezés.” [2., 227. o.]
A település növekedése szükségessé tette azonban, hogy egy önálló temető kerüljön létrehozásra. Ennek megfelelően az akkori közigazgatási határ közelében, a jelenlegi területen kialakításra került a Hetényegyházi Köztemető. Az 1949-1950-es években építették meg a temető hátsó telekhatárára a ravatalozó helyiséget.
1952-ben Hetényegyháza önálló községgé vált. A temetőről, illetve az elhunytak adatairól ebből az időből csak nagyon kevés információ volt elérhető. Közel 20 év múltán, 1972-ben a Kecskemét várossal történő egyeztetést követően, Hetényegyháza újra csatlakozott Kecskeméthez, és így a város irányítása alá került a köztemető is.
A temető területe ma közel 2 hektár. A sírkertet két oldalról is út és körben kerítés határolja. A temető előtti és mögötti utat nyárfasor szegélyezi. A sírok között viszonylag kevés fa található, csak csupán néhány fenyő és tujafa díszíti a parcellákat. A temető 19.887 m2 nagyságú területének 4/5-részén találhatóak sírhelyek. A temetőt 1992-ben bővíteni kellett, amikor is a 3283/2, és a 32820/2 helyrajzi számú területek lettek a temető területévé minősítve.
A hetényegyházi temető a Kecskeméti Önkormányzat tulajdonát képezi, a temető fenntartását a Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft. végzi.
A temető vízhálózattal van ellátva. A Hetényegyházi temetőben inkább földhantos sírokat találhatunk, de ebben az évben urna fal kerül építésre, mely lehetővé teszi a hamvasztásos temetkezést is. Ez a temetkezési mód jelenleg elterjedőben van, tekintettel arra, hogy a Katolikus Egyház már nem emel ez ellen kifogást. Ezen túlmenően pedig jelenleg ez a leginkább költségkímélő temetkezési mód.
Koporsós és hamvasztásos temetések teljes körű ügyintézése, sírgondozás, temetkezési hely használati idejének meghosszabbítása.
Szolgáltatásaink részletesen ›Elkészült és átadásra került az urnafal a Hetényegyházi köztemetőben. Ezzel elérhetővé vált a temetkezés ezen módja is a hetényegyházi polgárok részére.
Magyarország Kormánya 1999–ben döntött arról, hogy létrehozza a nemzeti sírkert intézményét. A nemzeti sírkertben a magyar nemzet megkülönböztetett tiszteletet érdemlő halottai nyugszanak. A nemzeti sírkert nem konkrét, hanem virtuális jellegű temető, amelynek része lehet bármely magyarországi sírhely. A nemzeti sírkertbe tartozásról – a 258/2010. (XI. 12.) Korm. rendelet alapján – a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) hivatott dönteni.
A nemzeti sírkertbe sorolással a magyar nemzet megbecsülését, tiszteletét és köszönetét fejezi ki a sírban nyugvó felé, egyben olyan jogszabályi védettséget biztosít számára, amely megakadályozza a sírhely felszámolását.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 59/2008. számú határozatával úgy döntött, hogy „A” kategóriában a nemzeti sírkertbe sorolja Faragho Gábor (1890–1953) vezérezredes, diplomata, miniszter sírját (Kecskemét, Köztemető, Kolumbárium E 94). A védettség a Hivatalos Értesítő 2009/24. számában került kihirdetésre.
Az „A” kategória örökös védettséget jelent. A védett temetkezési hely feletti rendelkezési jogot – a 144/2013. (V. 14.) Korm. rendelet alapján – az NEKB adminisztratív és operatív feladatait is ellátó szervezete, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) gyakorolja, amely intézmény gondoskodik a védettségről. A védettséggel és a nemzeti sírkerttel kapcsolatos további információk a NÖRI honlapján (www.nori.gov.hu) találhatóak.
A temetkezésre vonatkozó jogszabályok és rendeletek a központi oldalon: kecskemetikoztemeto.hu ›
Lépésről lépésre szóló tájékoztató a központi oldalon: kecskemetikoztemeto.hu ›
Elsőfokú hatóság
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége
6000 Kecskemét Klapka u. 34. Tel.: 76/481 - 405
fogyved_daf_kecskemet@nfh.hu Fax: 76/481 – 416
Ügyfélfogadás hétfőtől péntekig 7:30 és 15:50 között, a pénztár 8:00–14:30 között tart nyitva. Telefonon a 76/500-605 számon, e-mailben az info@koztemetokecskemet.hu címen érnek el minket.